Az asztma
Asztmában a légutak krónikus gyulladása mutatható ki, ami miatt hétköznapi hatásokra is (vírusok, allergiát okozó anyagok, por, ködös idő, füst, stressz, testmozgás, frontok) beszűkülnek nehézlégzést okozva. Az asztma hajlam családokban halmozódik. Gyakran társul ekcémával, szénanáthával, ételallergiával. A betegség hullámzó lefolyású, jobb és rosszabb időszakok váltják egymást. Az asztmások idejük nagy részében tünetmentesek. Mikor állapotuk romlik, roham lép fel, köhögnek, nehezebben kapnak levegőt, tüdejük sípol, úgy érzik, mintha valami összeszorítaná a mellkasukat.
Az asztma diagnózisa során nagyon fontos az alapos kikérdezés és a gyermek Háziorvosa által rögzített kórelőzmény megismerése, mert gyakran a tüdőgyógyászati vizsgálatra tünetmentes időszakban kerül sor. Asztmaszerű panaszokat többféle betegség okozhat, ezért sok esetben csak az ismételt találkozások során történő kikérdezés és vizsgálatok vezethetnek az asztma diagnózisának felállításához.
A mellkas röntgen vizsgálat segít felismerni az esetleges veleszületett eltéréseket vagy a korábbi betegségek okozta elváltozásokat.
Nagyon fontos a légzésfunkciós vizsgálat, amely segít a hasonló panaszokat okozó betegségektől való elkülönítésben és a betegség súlyosságának megítélésében.
Az allergiás asztma elkülönítésének fontos lépése az allergia vizsgálat, amely bőrpróba vagy laborvizsgálat segítségével történik.
Az asztma kezelése. Az asztmára jellemző, tüdőt érintő gyulladás akkor is fennáll, ha az asztmás épen teljesen tünetmentes. Minél intenzívebb ez a gyulladás annál gyakrabban és súlyosabb formában jelentkeznek a jellegzetes rosszullétek. A kezelések többsége ezt az állandó gyulladást igyekszik csökkenteni és így ritkítani vagy megszüntetni a nehézlégzést.
Az asztmásokat az esetek döntő többségében belélegezhető gyógyszerekkel kezeljük. Ezek nagy előnye, hogy döntően a tüdőbe kerülnek és elenyésző mennyiség jut a véráramba mellékhatásokat okozva szemben a tablettákkal, kúpokkal, szirupokkal. Ha valakinek gyakran vannak asztmás tünetei és a rohamok súlyosak, akkor napi gyakorisággal kell gyógyszert használnia. A leghatásosabb és legszélesebb körben használt gyulladáscsökkentő gyógyszerek az inhalációs (belélegzett) szteroidok.
Asztmás roham esetén minden asztmásnak, minden esetben hörgőtágító gyógyszert is kell alkalmaznia amelyek hatása gyors és rövid idő alatt megszünteti a rosszullétet.
Fontos a kísérő vagy társbetegségek kezelése is pl. az allergia gyógyszeres kezelése, mert ez az asztma súlyosságát is jelentősen mérsékelheti.
Az asztma hullámzó lefolyású betegség, vannak jobb és vannak rosszabb időszakok, amelyekhez folyamatosan igazítja az orvos a gyógyszeres kezelést. Állapotjavulás esetén lehetséges a rendszeresen használt gyógyszer csökkentése vagy felfüggesztése, rosszabb időszak esetén azonban a gyógyszer adag emelése válhat szükségessé. A megfelelő gyógyszer beállítás érdekében rendszeres kontroll vizsgálat javasolt a gondozó tüdőgyógyász szakorvosnál, amely általában 1-3 havonta történik. Az asztmás beteg gondozása hosszútávú és együttműködést igénylő feladat. Ha a beteg-orvos között szoros és őszinte a kapcsolat a kezelés sokkal eredményesebb. Nagyon fontos ezért, hogy merjünk orvosunkhoz fordulni minden kérdésünkkel, ill. kételyünkkel egyaránt. Ezek megbeszélése nagy segítséget nyújthat az internet, ill. ismerőseinktől szerzett félinformációk által kiváltott kétségeink esetén.