Az étel, amely megbetegít
Bizonyos ételek fogyasztása nagyon sok embernél okoz kellemetlen tüneteket, amely azonban nem minden esetben ételallergia következménye.
Egyes emberek különös érzékenységet mutatnak bizonyos kémia vegyületekre, amely miatt az ilyet tartalmazó táplálékok fogyasztása panaszokat okoz. Legismertebb ezek közül a koffein és a hisztamin érzékenység, amely miatt pl. a kávé fogyasztás heves szívdobogást, a paradicsom, padlizsán fogyasztása pedig hasmenést vált ki.
Az ételfogyasztással összefüggő kellemetlen tünetek egy másik csoportja, amikor bizonyos emésztő enzim hiányzik a beteg bélfalában, így a bél bizonyos táplálékokat nem tud jól megemészteni. Jó példa erre a laktóz intolerancia, amikor a tejcukor bontásáért felelős enzim hiánya miatt le nem bontott tejcukor puffadást, hasmenést okoz tejtermék fogyasztását követően rövid időn belül.
A harmadik csoportban az immunrendszer hibás működése okozza a különböző tüneteket. Ide tartoznak az ételallergiák, a lisztérzékenység és az ételintoleranciák. A tünetek sokszor nagyon hasonlóak, pedig kezelésük lényegesen eltér. Lisztérzékenység esetében például egy életre szóló szigorú diétára van szükség a komoly szövődmények elkerülése érdekében, ételallergia esetén sok esetben csak átmeneti, de szigorú diéta javasolt, ételintolerancia eseteiben pedig csak az adott étel ritkább és kis mennyiségben való fogyasztása javasolt. A három típusú problémát laboratóriumi vizsgálatokkal tudjuk elkülöníteni. A laborvizsgálat a tüneteket okozó étel beazonosításában is fontos, mert sokszor napok telnek el a fogyasztásuk és a panaszok megjelenése között.
Az ételallergiát az adott élelmiszerrel szemben a vérben keringő IgE ellenanyag jelenléte igazolja, amelyet vérvétel vagy bőrteszt segítségével kimutathatunk. Az allergiás panaszok változatos tünetek képében, röviddel az étel fogyasztását követően jelennek meg. Ezek lehetnek bőrelváltozások, emésztőrendszeri és légúti panaszok. A lakosság kevesebb, mint 2%-a szenved élelmiszerallergiában, gyermekkorban gyakoribb.
Az ételintolerancia esetében az emésztőrendszer a panaszt okozó táplálékot nem tudja megfelelően lebontani, és emiatt szintén ellenanyag képződése kezdődik meg, de ez IgG típusú. Normális körülmények között ezeket az immunrendszer eltávolítja. Azonban, ha az immunrendszer túlterhelt, mert nagy mennyiségben termelődnek az ellenanyagok felhalmozódhatnak bizonyos helyeken és így tüneteket okoznak. A tünetek változatosak lehetnek:
Légzőrendszeri panaszok: orrfolyás, arcüreggyulladás, asztma
Váz- és izomrendszeri panaszok: ízületi gyulladás, ízületi fájdalmak, izomfájdalom és gyengeség
Emésztőrendszeri panaszok: hányás, hasi puffadás, görcsök, fokozott bélgázképződés, vízvisszatartás, hányinger, székrekedés, hasmenés, súlyproblémák, kólika
Idegrendszeri panaszok: migrén, fejfájás, csökkent koncentrálóképesség, hangulati és viselkedésbeli változások, depresszió, szorongás, fáradtság, hiperaktivitás.
Bőrgyógyászati panaszok: csalánkiütés, atópiás bőrgyulladás, ekcéma, viszkető bőr és egyéb bőrkiütések.
Az ételintolerancia tünetei nem azonnal, hanem órákkal vagy akár egy-három nappal az étel elfogyasztása után jelentkeznek. A tünetek súlyossága – eltérően az ételallergiától – függ az elfogyasztott étel mennyiségétől is. Mivel a hatás nem azonnali, a mindennapokban nehéz rájönni az étel és a tünetek közötti ok-okozati összefüggésre. A népesség mintegy 45%-ára becsülik az ételintolerancia valamilyen formájában érintettek arányát. A problémát okozó élelmiszer elhagyásán alapuló diéta gyakran elegendő a tünetek megszűnéséhez. Panaszmentesség kialakulását követően kis mennyiségben és sokkal ritkábban a beteg újra fogyaszthatja az adott ételt.
Az ételintolerancia kimutatása laborvizsgálat segítségével történik, amely az adott élelmiszerrel szemben termelődő emelkedett mennyiségű IgG típusú ellenanyag jelenlétét mutatja ki. Bőrteszttel ez nem vizsgálható szemben az ételallergia IgE típusú ellenanyagával.
A klasszikus immunbetegségnek számító lisztérzékenységet gyakran összekeverik a laikusok a jóval szelídebb glutén- vagy búzaallergiával. A lisztérzékenység esetén a bizonyos gabonákban (búza, árpa, rozs, zab) található glutén hibás immunválaszt vált ki. Ennek következtében a bél gyulladása és károsodása jön létre, hosszútávon pedig akár bélrák kialakulásához vezethet. A hibásan működő immunrendszer által termelt antitestek kimutatása segít a diagnózis felállításában. Lisztérzékenységben a rosszul működő immunrendszer azonban nem csak a gyomor-bél rendszert támadhatja meg, hanem egyéb szerveket is, így idővel pajzsmirigy betegség, cukorbetegség is létrejöhet.