Az ételallergia

Az ételallergia az adott élelmiszerre kialakuló immunreakció, amely a vérből vagy bőrpróbával kimutatott ellenanyag (IgE) jelenlétével igazolható.

Az emberek az étkezéssel összefüggő kellemetlen érzést, vagy tüneteket sokszor allergiának gondolják, azonban a pontos vizsgálatok elvégzése során a felnőtteknél 1,5–4%-ban, gyermekeknél 2–8%-ban igazolható tényleges táplálékallergia. A gyermekek 80-85%-a szerencsére a kor előrehaladtával (3–5 éves korra) kinövi tüneteit.

Gyermekkorban a leggyakoribb táplálék allergének a tejfehérje, a búza, a tojás, és a szója. Felnőtteknél kialakulhat a pollen - zöldség, és pollen - gyümölcs keresztreakció. A földimogyoró és az olajosmag - allergia minden életkorra jellemző. Hazánkban végzett kutatások eredménye alapján az allergének az alábbi sorrendben okoznak érzékenységet: tojás, tehéntej, szója, búza, banán, paradicsom, földimogyoró, mogyoró, narancs, mandula, sertéshús, szezámmag, tőkehal, őszibarack, zeller.

Nagyon sok egyéb betegségre is jellemző, tehát nem specifikus tünete lehet az ételallergiának. Klinikai felmérések szerint 45-60%-ban bőrtünetek (kiütések, ajakduzzanat, ekcéma stb.), 20-25%-ban légúti tünetek (orrfolyás, visszatérő hörghurut, asztma), 20%-ban gyomor-bél tünetek (hasmenés, hasfájás, hányás) és 10-15%-ban szív-és vérkeringési panaszok jelentkezhetnek az ételallergiás betegnél. Egyes súlyos esetekben, szerencsére ritkán, akár életet veszélyeztető allergiás reakció is kialakulhat.

Az élelmiszer allergia kialakulását örökletes és környezeti tényezők együttesen befolyásolják.  Ha mindkét szülő allergiás a gyermek akár 4-5x esélyesebb a táplálék allergia kialakulására. Bizonyos tényezők csecsemő korban elősegítik az ételallergia kialakulását pl. az anyatejes táplálás korai elhagyása, a tej, tojás étrendbe való korai bevezetése, a csecsemő természetes immungyengesége, dohányzás ill. állattartás a csecsemő környezetében. Egyes betegségek pl. gyomorsavasság, bélgyulladások, bizonyos gyógyszerek is elősegíthetik az élelmiszer allergia kialakulását.

A táplálék allergia diagnózisa nehéz és szoros együttműködést igénylő feladat mind az orvos, mind a beteg részéről. Kiindulásként a részletes tüneti, táplálkozási és családi kórelőzmény mellett a beteg által vezetett étkezési és tüneti napló szolgálhat. A tüneti naplóban a betegnek nem csak az elfogyasztott étel által kiváltott tüneteket, hanem az étkezés és a tünetek megjelenése közötti idő hosszát valamint a gyanúsított étel mennyiségét is rögzítenie kell.

A részletes kikérdezés kapcsán felmerült gyanút az allergia vizsgálat erősítheti meg, ill. vetheti el. A gyanúsított élelmiszert ezután rövid ideig a beteg elhagyja (diéta). Ha nem válik panaszmentessé szigorú diéta mellett más irányú vizsgálatok szükségesek. Ha diéta mellett panaszmentessé válik az adott élelmiszer újbóli fogyasztása (terhelés) következik. A terhelés kapcsán ismételten megjelenő panaszok igazolják az élelmiszer allergiát. Amennyiben terhelésre nem jelentkeznek a régi tünetek más irányú vizsgálatok szükségesek.

Az ételallergia kezelése csak szigorú diétával lehetséges, amit legalább egy, de még célszerűbb két évig tartani.